Vörös Oroszlán Lovagrend

Hagyományőrző Egyesület

Alapszabály

Vörös Oroszlán Lovagrend

Alapszabályzata

(egységes szerkezetben)

A Vörös Oroszlán Lovagrend Hagyományőrző Egyesület Rendi Gyűlésén alapszabályzatát a következőkben állapítja meg:

  1. Általános rendelkezések:

  • M1 Az 1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

  • M2 Az 1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

1.

Az Egyesület (továbbiakban Lovagrend) neve: Vörös Oroszlán Lovagrend Hagyományőrző Egyesület

A Lovagrend nevének rövidítése: Vörös Oroszlán Lovagrend

A Lovagrend székhelye: 2234. Maglód, Bajcsy-Zsilinszky utca 53.

Működése kiterjed az ország egész területére.

  • M1 A 2. pont rendelkezése helyébe a 2-7. pont rendelkezései lépnek

  • M2 A 2. pont rendelkezése helyébe a 2-8. pont rendelkezései lépnek

  • M3 Az általános rendelkezések fejezet a 9. ponttal egészül ki

2. A Lovagrend célja: a XIV-XV. századi magyarországi és a külföldi lovagi kultúra kutatása, megismertetése, különösen a képzőművészet, az irodalom, és a gasztronómia területén. Kutatásai eredményeit írott és elektronikus formában is közzé teszi. A Lovagrend kapcsolatot létesít és tart fenn hazai és külföldi hasonló célokra szerveződött Egyesületekkel és szervezetekkel. A lovagi élet szellemét idéző rendezvényeket, különösen haditorna rendezvényeket, és kiállításokat szervez, azokon részt vesz, továbbá részt vesz más szervezet által tartott ilyen rendezvényeken. A Lovagrend tagjai személyes közreműködésükkel járulnak hozzá a lovagi kort idéző környezet megteremtése érdekében természetvédelmi, továbbá a nemes lovagi eszmék értékeit ápoló karitatív tevékenységekben.

3. E célokat Egyesület formájában éri el. A Lovagrend kijelenti, hogy a törvényben és a jelen alapszabályban rögzített tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy a tagjain kívül más is részesülhet a szolgáltatásaiból.

4. A Lovagrend közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Lovagrend vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

5. A Lovagrend céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden olyan állami, társadalmi szervezettel, más Egyesülettel, szövetséggel, illetve gazdálkodó szervezettel, amely segíti a Lovagrend eredményes működését és céljainak megvalósítását.

  • M3 A 6. pont rendelkezése helyébe a 6. pont rendelkezései lépnek

6. A Lovagrend a céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ennek érdekében -jogszabályi keretek között- gazdasági, illetve vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot vagy alapítványt hozhat létre, illetve ilyenbe beléphet.

  • M3 A 7. pont rendelkezése helyébe a 7. pont rendelkezései lépnek

7. A Lovagrend a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

  • M3 A 8. pont rendelkezése helyébe a 8. pont rendelkezései lépnek

8. A Lovagrend alapító tagjainak adatait az alapszabályzat mellékletét képező adatlap tartalmazza.

9. A Vörös Oroszlán Lovagrend Hagyományőrző Egyesület vezető tisztségviselői Szűcs József elnök , Dr. Rábai Zsolt elnökségi tag, Sturbán Zoltán elnökségi tag

  • M1 Az egyesületi tagság keletkezése, megszűnése fejezet 3-6 pontjainak rendelkezései helyébe a II. fejezet Tagsági viszony 1-18 pontjainak rendelkezései lépnek.

  • M2 A II. fejezet Tagsági viszony 1-18 pontjainak rendelkezései helyébe az 1- 18 pont rendelkezései lépnek.

II. Tagsági viszony

1. A Lovagrend tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el, betöltötte a 18. életévét, és kötelezettséget vállal az Lovagrendi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

2. A Lovagrendi tagság formái:

  1. rendes tagság, vagy Lovag

  2. tiszteletbeli tagság

  3. pártoló tagság

3. A Lovagrendnek az lehet a rendes tagja:

  1. aki az Elnöknek (továbbiakban Nagymester) benyújtott nyilatkozatban két rendi támogatóval megerősítve, magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen alapszabályban foglaltakat, és az Elnökség (továbbiakban Nagytanács) egyszerű többséggel a Lovagrend soraiba választja,

  2. vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Lovagrend munkájában,

  3. vállalja a tagdíj fizetését.

4. A Lovagrendnek az lehet pártoló tagja, aki

  1. a Lovagrend alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és aki a Nagymesternek benyújtott nyilatkozatában két rendi támogatóval megerősítve a Nagytanács egyszerű többséggel a Lovagrend pártoló tagjainak sorába választja,

  2. a Lovagrend működését erkölcsileg, anyagilag, vagy más hozzáadott értékkel támogatja.

  3. a pártoló tag mentesül a tagdíj megfizetése alól.

5. A Lovagrendnek az lehet a tiszteletbeli tagja, akit a Nagytanács egyszerű többséggel tiszteletbeli taggá megválaszt. A tiszteletbeli tagság semmilyen kötelezettséggel nem jár a Lovagrend munkájában, a tiszteletbeli tag a tiszteletbeli tagság fenntartásával fejezi ki a Lovagrend céljaival való egyetértését.

6. A Nagymester javaslatára a Nagytanács egyszerű többséggel a Lovagrend rendes tagját kérésére átminősítheti tiszteletbeli, vagy pártoló taggá maghatározott, vagy meghatározatlan időre.

7. A Lovagrend rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagja természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet.

  1. A rendes, a pártoló tag, valamint a tiszteletbeli tag felvételének elutasításáról a Nagytanács döntése alapján a Nagymester határozattal értesíti a tagfelvételt kérelmezőt. Az elutasító határozattal szemben a tudomásra jutást követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a Rendi Gyűléshez lehet fordulni jogorvoslatért. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

  1. A Nagytanács a tagokról nyilvántartást vezet.

  1. A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, a tag kilépésével, a tagsági jogviszony Lovagrend általi felmondásával, a tag kizárásával, illetve az Lovagrend jogutód nélküli megszűnésével. A tagsági viszony megszűnése nem érinti a tagnak a Lovagrenddel szemben fennálló, tagsági viszonyának ideje alatt vállalt kötelezettségeit.

  1. Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását a Nagymester felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére – figyelmeztetni kell.

  • M3 A 12. pont rendelkezése helyébe a 12. pont rendelkezései lépnek

  1. A Nagytanács bármely tisztségviselő vagy tag írásbeli kezdeményezésére javasolhatja a Rendi Gyűlésnek az érintett tag Lovagrendből történő kizárását, ha a tag neki felróható módon jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

  1. A Nagytanács tagjának, vagy egyéb tisztségviselőnek a kizárásáról a Rendi Gyűlés kétharmados, minősített többséggel dönt.

  • M3 A 14. pont rendelkezése helyébe a 14. pont rendelkezései lépnek

  1. A kizárási alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról. A kizárást tárgyaló ülésre a tagot meg kell hívni, azonban távolmaradása a kizárásának nem akadálya. Lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A kizárásról hozott határozatot az érintett taggal igazolható módon, írásban kell közölni, és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat és tájékoztatni kell a határozat elleni jogorvoslati lehetőségekről.

  1. A Rendi Gyűlés döntése ellen kizárt tag a tudomásra jutást követő 30 napos jogvesztő határidőn belül polgári Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

  1. A tagnak a kilépési szándékát a Nagymesternek írásban kell bejelentenie. A Nagymester a kilépő tagot törli a tagnyilvántartásból. A kilépett, illetve felmondásra került tag 3 éven belül, a kizárt tag soha többé nem kérheti ismételt felvételét az Lovagrendbe.

  1. Amennyiben a Nagymester lép ki a Lovagrendből, lemond tisztségéről, a Lovagrend által felmondásra kerül a tagsága, vagy kizárásra kerül úgy a kilépés, lemondás, felmondás vagy kizárás napjától helyette ügyvezetőként a Nagytanács legidősebb tagja gyakorolhatja a Nagymester jogait, illetve viseli kötelezettségeit. A lemondott, a Lovagrend által felmondott, vagy kizárt Nagymester 15 napon belül köteles elszámolni a Lovagrend ügyeivel a Nagytanács előtt. Az ügyvezető Nagymester a Lovagrend életében jelentős döntést ügyvezetőként nem hozhat, és 30 napon belül össze kell hívnia a rendkívüli Rendi Gyűlést, és ott a tagok kötelesek Nagymestert választani.

  • M3 A 18. pont rendelkezése helyébe a 18. pont rendelkezései lépnek

  1. A Lovagrendi tagság és a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének esetei:

A Lovagrendi tagság megszűnésének esetei:

  1. a tag halálával

  2. a tag kilépésével, a Lovagrend általi felmondással, vagy kizárásával

  3. jogi személy jogviszony nélküli megszűnésével

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének esetei:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

  • M1 A tagok jogai és kötelezettségei fejezet 7-8. pontja helyébe a III. fejezet 1-9 pontjának rendelkezései lépnek.

  • M2 A tagok jogai és kötelezettségei fejezet 1-9. pontja helyébe az 1-7 pont rendelkezései lépnek.

  1. A tagok jogai és kötelezettségei

  1. A rendes tagok jogai:

    1. szavazati jog személyes gyakorlása a Rendi Gyűléseken,

    2. választhatóság a Lovagrend tisztségeire,

    3. tájékoztatáshoz való jog,

    4. Lovagrendi támogatáshoz való jogosultság

    5. rendezvényeken és tevékenységeken való elsődleges részvétel joga (megelőzve a pártoló és a tiszteletbeli tagokat)

  1. A tiszteletbeli tagok jogai:

    1. véleménynyilvánítási jog gyakorlása a Rendi Gyűléseken,

    2. tájékoztatáshoz való jog,

    3. Lovagrendi támogatáshoz való jogosultság

    4. rendezvényeken és tevékenységeken való részvétel joga

  2. A pártoló tagok jogai:

    1. véleménynyilvánítási jog gyakorlása a Rendi Gyűléseken,

    2. tájékoztatáshoz való jog,

    3. Lovagrendi támogatáshoz való jogosultság

    4. rendezvényeken és tevékenységeken való részvétel joga

  3. A Lovagrend tagjai jogaikat képviselőik útján is gyakorolhatják, kivéve a rendes tagok szavazati jogát.

  4. A rendes tagok kötelezettségei:

  1. tiszteletben tartani a Lovagrend céljait és alapszabályzatát,

  2. a Lovagrend egységét és tekintélyét megőrizni,

  3. a tagdíjat folyó év március 01-ig megfizetni.

  1. A tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

  1. tiszteletben tartani a Lovagrend céljait és alapszabályzatát,

  2. a Lovagrend egységét és tekintélyét megőrizni,

  3. lehetőségei szerint a Lovagrend erkölcsi támogatása.

  1. A pártoló tagok kötelezettségei:

  1. tiszteletben tartani a Lovagrend céljait és alapszabályzatát,

  2. a Lovagrend egységét és tekintélyét megőrizni,

  3. lehetőségei szerint a Lovagrend anyagi, egyéb hozzáadott értékbeli illetve erkölcsi támogatása.

  • M1 Az Egyesület szervei fejezet 9-16 pontjának rendelkezései helyébe a IV. fejezet a Lovagrend szervezete 1-43 pontjának rendelkezései lépnek

  • M2 A IV. fejezet, a Lovagrend szervezete 1-43 pontjának rendelkezés helyébe az 1-44 pont rendelkezései lépnek

  1. A Lovagrend szervezete

  • M3 Az 1. pont rendelkezése helyébe a 1. pont rendelkezései lépnek

  1. A Lovagrend legfőbb szerve a Rendi Gyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Rendi Gyűlést a Lovagrend székhelyén kell megtartani. A Rendi Gyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok fele +1 fő jelenléte esetében határozatképes. Határozatképtelenség esetén úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt rendi gyűlés, amely ekkor a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes. A Rendi Gyűlést évente egyszer legalább, vagy szükség szerint össze kell hívni. A Rendi Gyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a polgári Bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede, vagy legalább egy tisztségviselője – az ok és a cél megjelölésével – kéri. A Rendi Gyűlés ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a Rendi Gyűlés tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható.

  • M3 A 2. pont rendelkezése helyébe a 2. pont rendelkezései lépnek

  1. A Rendi Gyűlést a Nagytanács a Nagymester útján hívja össze. A Rendi Gyűlés összehívását a Nagymester önállóan is kezdeményezheti, a Nagytanács egyetértésével. A Nagytanács köteles a Rendi Gyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Lovagrend vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Lovagrend előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a Lovagrend céljainak elérése veszélybe került.

  • M3 A 3. pont rendelkezése helyébe a 3. pont rendelkezései lépnek

  1. A Rendi Gyűlésre minden tagot a napirend közlésével írásban (akár elektronikus formában is) kell meghívni, legalább 15 naptári nappal a Rendi Gyűlés időpontja előtt. A meghívónak tartalmaznia kell a Lovagrend nevét, székhelyét, a Rendi Gyűlés idejét és helyszínét, valamint azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt rendi gyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és a Lovagrend szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a rendi gyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a rendi gyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a rendi gyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

  • M3 A 4. pont rendelkezése helyébe a 4. pont rendelkezései lépnek

  1. A Rendi Gyűlés ülései nem nyilvánosak; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül az összehívásra jogosult által meghívottak és az alapszabály, vagy a Rendi Gyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Rendi Gyűlést a Lovagrend Nagymestere vezeti le, távollétében a Nagytanács a tagjaiból levezető elnököt választ. A Rendi Gyűlés szabályszerű lefolytatása érdekében a tagjaiból szavazatszámlálót és jegyzőkönyvvezetőt választ. Ha a Rendi Gyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Rendi Gyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A Rendi Gyűlés határozatát nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. A Rendi Gyűlés a Lovagrend tisztségviselőit a Nagymester javaslatára nyílt, vagy titkos szavazással választja meg. A Nagymestert úgy kell megválasztani, hogy minden szavazati joggal rendelkező tag javasol egy rendes tagot titkos szavazással jelöltnek. A két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ezután újabb titkos szavazás útján újból szavazni kell. A Rendi Gyűlés határozatait a székhelyén kifüggesztéssel és az érintetteknek elektronikus úton történő megküldéssel hirdeti ki.

  • M3 Az 5. pont rendelkezése helyébe a 5. pont rendelkezései lépnek

  1. A Rendi Gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály megállapítása és módosítása;

  1. az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása,

  1. a tisztségviselők éves beszámolójának elfogadása,

  1. döntés más egyesülettel való egyesülésről, úgyszintén a Lovagrend, szétválásának, vagy megszűnésének kimondása,

  1. tisztségviselők megválasztása és visszahívása. A Nagytanács és a Nagymester visszahívásához a Rendi Gyűlés tagjainak minősített többsége szükséges.

  1. A Lovagrend tagjainak kizárása.

  1. A Lovagrend feloszlásának kimondásához az összes szavazati joggal rendelkező tag szavazatainak kétharmada (minősített többsége) szükséges.

  1. A Lovagrend megszűnik, ha a Rendi Gyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. A Lovagrend csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Lovagrend jogutód nélkül megszűnik, ha a Lovagrend megvalósította célját vagy a Lovagrend céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy a Lovagrend tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

  1. A Lovagrend jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, a Lovagrend céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Lovagrend törlésével száll át az új jogosultra.

  1. A Lovagrend jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a Lovagrendnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a Lovagrend törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Lovagrendi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

  1. Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők a Lovagrend megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni a Lovagrend hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket a Lovagrend vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

  • M3 A 11. pont rendelkezése helyébe a 11. pont rendelkezései lépnek

  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  1. A Lovagrend éves beszámolóját a Nagytanács előterjesztése alapján a Rendi Gyűlés egyszerű többséggel hozott határozattal fogadja el.

  1. A Rendi Gyűlés három rendes tagból álló Nagytanácsot választ. A Nagytanács tagjai között van a Nagymester is.

  1. A Rendi Gyűlés a Nagytanácsot és a Nagymestert 5 évre szóló időtartamra választja meg.

  1. Két Rendi Gyűlés közötti időben a Nagytanács dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Rendi gyűlés hatáskörébe. Döntéseiről és intézkedéseiről a következő Rendi Gyűlésen köteles beszámolni.

  1. A Nagytanács jogosult a Lovagrendet terhelő kötelezettségek (különösen szerződések megkötése) és jogok vállalásáról -beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság (továbbiakban Rendi Kamara) tájékoztatása mellett- dönteni.

  1. A Nagytanács az egyszerű többség jelenléte esetén határozatképes. A Nagytanács szükség szerint -de évente legalább egyszer- tart ülést, amelyet a Nagymester hív össze. A Nagytanács ülésére minden tagot a napirend közlésével írásban (akár elektronikus formában is) kell meghívni, legalább 15 naptári nappal a Nagytanács ülésének időpontja előtt.

  • M3 A 18-19. pont rendelkezése helyébe a 18-19. pont rendelkezései lépnek

  1. A Nagytanács ülései nem nyilvánosak; azon a tagokon kívül az összehívásra jogosult által meghívottak és az alapszabály, vagy a Nagytanács határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Nagytanács határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  1. A Nagymester, vagy az általa megbízott személy köteles a Nagytanács által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogató és ellenzők számaránya, ha lehetséges a személye is.

  1. A Nagytanács ügyrendjét maga határozza meg. A Nagytanács döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

  1. Mind a Rendi Gyűlés, mind a Nagytanács minden döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja a Nagymester, akadályoztatása esetén a Nagytanács legidősebb tagja, valamint a jegyzőkönyvet vezető erre kijelölt hitelesítő tag.

  • M3 A 23. pont rendelkezése helyébe a 23. pont rendelkezései lépnek

  1. A Nagymester a Rendi Gyűlés által hozott határozatokat köteles bejegyezni a Rendeletek Könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet vezető tag hitelesíti. A Rendeletek Könyvéből megállapíthatónak kell lennie a döntés tartalmának, időpontjának, és hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának, és ha lehetséges a személyének is.

  1. A Nagymester köteles a Rendi Gyűlés és a Nagytanács által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a polgári hatóságokat is) érinthet, írásban (akár elektronikus formában is) haladéktalanul az érintetteknek megküldeni. Köteles továbbá a határozatokat a Lovagrend honlapján, illetve székhelyén kifüggesztéssel közleményként is közzé tenni. Ezt követően 15 napon belül a kézbesítést megtörténtnek kell tekinteni. A közleménynek tartalmaznia kell a határozat meghozatalának az időpontját, számát, rövid tartalmát és a határozathozatal módját.

  1. A Lovagrend iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a Nagymester és az általa felkért Lovagrendi tag kezeli.

  1. A Nagymester jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt könyvelői, illetve titkári teendők ellátásával megbízni. Részükre díjazás állapítható meg.

  1. A Rendi Gyűlés három főből álló Rendi Kamarát (Felügyelő Bizottságot) választhat. A Rendi Kamara létrehozása nem kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva nem áll fenn. A Rendi Kamara tagjának megbízatása 5 évre szól.

  1. A Rendi Kamara tagjává megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

  1. A Rendi Kamara tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

  1. A Rendi Kamara feladat és hatásköre különösen:

  1. Összehívja a Lovagrend Rendi Gyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a Lovagrend, vagy a tagok érdekeit.

  1. Köteles megvizsgálni a Rendi Gyűlés ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges határozattervezetet, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Rendi Gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.

  1. Írásbeli jelentést készít a mindenkor hatályos polgári törvények szerinti pénzügyi beszámolóról a Rendi Gyűlés részére.

  1. Ellenőrzi a Lovagrend működését és gazdálkodását.

  1. Jelentést kérhet a Lovagrend tisztségviselőitől, illetve tájékoztatást, vagy felvilágosítást a Lovagrend munkavállalóitól.

  1. Megvizsgálhatja, illetve betekinthet a Lovagrend könyveibe és irataiba.

  1. A Rendi Kamara köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

  1. a Lovagrend működése során jogszabálysértés, vagy a Lovagrend érdekeit egyébként sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségesé.

  1. a Nagytanács tagja vagy a Nagymester felelősségét megalapozó tény merült fel.

  1. Ha a Rendi Kamara indítványára (annak megtételétől számított 30 napon belül) a Rendi Gyűlés összehívására nem kerül sor, annak összehívására maga a Rendi Kamara jogosult.

  • M3 A 33. pont rendelkezése helyébe a 33. pont rendelkezései lépnek

  1. A Rendi Kamara köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó polgári szervet, ha az arra jogosult szerve a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges intézkedést megtenni elmulasztja.

  1. A Rendi Kamara egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Rendi Kamara tagjának felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzés más, a Rendi Kamara ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

  1. A Rendi Kamara évente legalább egyszer egy rendes ülést tart.

  1. A Rendi Kamara testületként jár el. A Rendi Kamara tagjai sorából elnököt (továbbiakban a Kamarai Mestert) választ.

  1. A Rendi Kamara határozatképes, ha határozatát legalább két tag jelenléte esetén közös megegyezéssel, három tag jelenléte esetén egyszerű többséggel hozza meg.

  1. A Rendi Kamara tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Rendi Kamara tagját ebbéli minőségében a Lovagrend tagjai nem utasíthatják.

  1. A Rendi Kamara üléseit a Kamarai Mester hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását -az ok és cél megjelölésével- a Rendi Kamara bármelyik tagja is kérheti a Kamarai Mestertől, aki a kérelem kézhez vételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Rendi Kamara ülésének 30 napon belül történő összehívásáról. Ha a Kamarai Mester a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

  1. A Rendi Kamara az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Rendi Gyűlés hagy jóvá.

  1. A Rendi Kamara tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a Rendi Gyűlés ülésein, valamint a tanácskozási joggal a Nagytanács ülésein.

  1. Ha a Rendi Kamara tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülést összehívja, a Nagymester haladéktalanul intézkedik a Rendi Gyűlés összehívásáról a Rendi Kamara rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében.

  • M3 A 43. pont rendelkezése helyébe a 43. pont rendelkezései lépnek

  1. Nem lehet a Rendi Kamara tagja és a Rendi Kamara ülésein nem szavazhat:

Nem lehet a Rendi kamara tagja:

  1. A Nagymester, illetve a Nagytanács tagja.

  2. akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták.

  3. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

  4. akit a vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

  5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  6. Aki a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

  7. Aki a Lovagrend cél szerinti juttatásából részesül. (Kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által a tagjának a tagsági jogviszonya alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást)

A Rendi Kamara ülésein nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  1. A Lovagrend vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója ugyanannál a szervezetnél a Rendi Kamara tagjává nem választható meg.

  • M1 Az Egyesület képviselete fejezet 17. pontjának rendelkezése helyébe az V. fejezet a Lovagrend képviselete 1. pontjának rendelkezése lép.

  1. A Lovagrend képviselete

  1. A Lovagrend képviseletére a Nagymester és a Nagytanács tagjai jogosultak oly módon, hogy a Nagymester képviseleti joga önálló, míg a Nagytanács másik két tagjának együttes.

  • M1 Az Egyesület gazdálkodására vonatkozó, a 18-24. pontok rendelkezési helyébe a VI. fejezet a Lovagrend gazdálkodása 1-20. pontjának rendelkezései lépnek.

  • M2 A VI. fejezet a Lovagrend gazdálkodása 1-20. pontjának rendelkezései helyébe az 1-18 pont rendelkezései lépnek.

  1. A Lovagrend gazdálkodása

  1. A Lovagrend vállalkozási tevékenységet csak a céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Lovagrend a gazdálkodása során elért eredményeket nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységekre fordíthatja.

  1. A Lovagrend tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl, a Lovagrend tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

  1. A Lovagrend bevételei:

  1. a tagok által befizetett tagdíj, melynek mértékét a Rendi Gyűlés határozza meg,

  1. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,

  1. költségvetési támogatás,

  1. pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

  1. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

  1. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

  1. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,

  1. befektetési tevékenységből származó bevétel,

  1. az a)-h) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

  1. A Lovagrend költségei, kiadásai (ráfordításai):

  1. alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

  1. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

  1. a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

  1. az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

  1. A civil szervezet a c) és d) pont szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

  1. Az alapcél szerinti tevékenységből, illetve a gazdasági vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.

  1. A Lovagrend működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint a Nagymester által megbízott személy (továbbiakban Pénztárnok) köteles beszámolót készíteni. A könyvvezetés lehetőség szerint kettős könyvvitelben, valamint magyar nyelven, forintban történhet.

  1. A Lovagrend beszámolója tartalmazza:

  1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),

  1. az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),

  1. az esetleges kiegészítő mellékletet.

  1. A Lovagrend köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint esetleges mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni, és közzétenni. (Országos Bírósági Hivatalnál és a Lovagrend honlapján.) Kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

  1. A Lovagrend a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját (a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Lovagrend által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével) cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

  1. A Lovagrend saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra. A hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a Rendi Gyűlés külön felhatalmazása alapján köthet. A határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés a megkötésétől számítva évente, a Rendi Gyűlés újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést a szerződésben szerepeltetni kell.

  1. A Lovagrend váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A Lovagrend gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

  1. A Lovagrend Pénztárnokának az esetleges befektetési tevékenységhez befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a Rendi Gyűlés a Rendi Kamara véleményének kikérését követően fogadhat csak el.

  1. A Lovagrend beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

  1. A Nagymester köteles gondoskodni a Lovagrend tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok megtekinthetőségéről, és jogosult azokról felvilágosítást adni. Akadályoztatása esetén a Nagytanács legidősebb tagja gyakorolja ezeket a jogokat. Az iratokba való betekintési igényt írásban kell a Nagymester részére megküldeni. (Akár elektronikus formában is.) A Nagymester megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés a Lovagrend érdekeit sérti.

  1. A Rendi Gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használhatja fel, figyelemmel arra, hogy a Lovagrend tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységek végzésére fordítható.

  1. A Nagymester köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv, vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, vagy az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti időpontban, illetve jogszabály, vagy hatósági határozat által előírt időpontban, vagy határidőn belül teljesíteni.

  1. A Nagymester köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem teljesítésének ideje.

  • M1 A vegyes rendelkezések helyébe a VII. fejezet Vegyes és átmeneti rendelkezések 1-2. pontjának rendelkezései lépnek.

  • M2 A vegyes rendelkezések 1. pontjának helyébe a VII. fejezet Vegyes és átmeneti rendelkezések 1. pontjának rendelkezései lépnek.

  1. Vegyes és átmeneti rendelkezések

  1. A Lovagrend Bírósági nyilvántartással Egyesületként jött létre 2003. május 31-én, a 10513-as nyilvántartási szám alatt.

  1. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos polgári jogszabályok, valamint a Rendi Gyűlés, illetve a Nagytanács határozatai az irányadók.